Évfordulók, események

„A japán uralkodóház a legősibb a világon (Kr.e. 660-tól eredeztetik) – a jelenlegi uralkodó, Akihito császár a 125. a hivatalos sorban. A dinasztia isteni származását évszázadokon keresztül mély tisztelet övezte, amelyet 1946-ban „eltöröltek”.

A japán császárok (rövidebb időszakoktól eltekintve) nem kormányoztak, „csak” uralkodtak, mint az államvallás (shinto) főpapjai s az isteni hatalom letéteményesei; s az országot valójában (bár mindig a császár nevében) udvari arisztokraták, katonanemesek, vagy éppen régensek irányították.

„A császár „keresztneve” sohasem hivatalos: amíg él, kindzsóként ('a jelenlegi uralkodó') illik utalni rá, ha pedig meghalt, az általa választott korszaknéven; tehát Akihito ma kindzsó, aztán pedig Heiszei császár (Heiszei-kor) lesz. A régi szokással ellentétben ma már rá lehet nézni a császárra, ha nyilvános helyen megjelenik, de lenézni rá tilos: pl. az 1998-as naganói téli olimpia emeleti sajtóközpontjában a személyzet behúzta a függönyöket, amikor az uralkodópár a kapuhoz ért.”

(forrás: Gy. Horváth László: Japán kulturális lexikon. Corvina, 1998, 36-37.o.)

Hirohitot 1912. szeptember 9-én nagyapja, Meidzsi császár halála után hivatalosan is trónörökössé nevezték ki. Apjának, Josihitónak 1926. december 25-én bekövetkezett halála után lépett a trónra, majd „1928. november 10-én koronázták meg. Ekkor kihirdette: „Mennybéli és császári őseink az égi igazsággal együtt változatlan alapokon nyugvó örök birodalmat teremtettek, és egy trónt hagyományoztak, melyet örök időkre közvetlen utódaink töltenek be. Őseink kegyelméből minket illet meg ez a nagy örökség. Most a szent jelvényekkel végrehajtjuk a trónfoglalási szertartást.” Az új Tennó megfogadta, hogy elősegíti a világbékét, és gyarapítani akarja a nemzet jólétét. De a hatalomvágy is kicsendül beszédéből...”

(forrás: Kirchmann, Hans: Hirohito: "Japán utolsó császára", a Tennó. Gondolat, 1990, 47-48.o.)

Elődeivel ellentétben nyitottabb volt nyugat (elsősorban Európa) felé: 1921-ben koronahercegként, majd 1971-ben uralkodó császárként is első volt az uralkodó dinasztiából, aki elhagyta a „felkelő nap országát”. Hirohito több évszázados japán hagyományt tört meg: 1946. január elsején rádióban megtagadta a japán uralkodóház isteni származását; s legidősebb fia, Akihito trónörökös az első az elmúlt 1500 évben, aki közembert vett feleségül.

Hirohito császár megítélése kettős: a történészek körében viták folynak még ma is arról, hogy milyen szerepet játszott a japán eseményekben az 1930-as évek elejétől a II. világháború végéig: aktív résztvevője, vagy csupán báb volt, esetleg valahol a kettő között.

(forrás: Gy. Horváth László: Japán kulturális lexikon. Corvina, 1998, 36-37.o.)