Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

1584. március 18.

1584. március 18-án halt meg Rettegett Iván

„Minden oroszok nagyfejedelme” elsőként vette fel a cári címet.

IV. Iván orosz cár uralkodásának évei alatt több olyan dolgot tett, amellyel kiérdemelte a „Rettegett” jelzőt. Ez a megnevezés azonban csak a magyar fordító leleményesség ékes példája. Oroszul a groznij jelzővel illették: az eredeti kifejezéshez legközelebb talán a szigorú állna, akár a „szigorú, de igazságos” értelemben.

Jellemének ezek a vonásai már fiatalkorában megmutatkoztak. 1543 „december 29-én, Ivan Vasziljevics, egész Oroszország nagyfejedelme, nem tűrvén tovább a bojárok törvénytelenségeit és hatalmaskodását... megparancsolta fő tanácsadójuk, Alekszej Sujszkij herceg lefogatását, és megparancsolta, hogy vessék őt a sintéreknek... és attól fogva a bojárok rettegni kezdték őt.” Innentől kezdve már „senki nem merte kétségbe vonni hatalmát, nyomtalanul elmúltak azok az idők, amikor a gyámok annyira belegázoltak az érzékeny lelkű kisfiú lelkivilágába.

Megfordult a kocka. Most minden ennek a férfi formájúvá cseperedett kamasznak kénye-kedvétől függött. Az ország sorsa is. Éppen ezért volt annyira veszélyes az állam számára, hogy a tizenéves fiút még nem kötötték le az országirányítás gondjai, azt továbbra is rábízta a felnőttekre. Ő ehelyett kamasz gyermekre jellemző szórakozásokban élte ki magát. Kurbszkij írja: kedvelt foglalatossága volt például, hogy mélységbe taszított kutyákat, macskákat, majd tizennégy éves korában már embereket választott véres játékaihoz. A moszkvai előkelőségek fiaiból csapatot toborzott, és annak élén kivágtatott a főváros utcáira, tereire; belegázolt a járókelőkbe, a piaci sokadalomba, ütötte-vágta, majd kirabolta őket.”

(forrás: Szvák Gyula: IV. Iván. Pannonica, 2004, 15-16.o.)

Erőszakosságát nem csupán állatok és alattvalói tapasztalták közvetlenül. A leghitelesebb forrás szerint IV. Iván legidősebb fiának – és egyben örökösének –, Iván cárevicsnek a halálát is az uralkodó hirtelen felindulása okozta. Egy nap „Iván betévedt fia hálószobájába, s ott egy szál alsóruhában találta menyét a durranásig befűtött kályha mellett.

Az akkori erkölcsi normák három réteg ruha viselését írták elő egy magára valamit is adó pravoszláv nőnek, a helyiségbe belépő cárt tehát az „erkölcstelen” látvány éktelen haragra gerjesztette. Amúgy sem szívlelte menyeit – akiket egyébként ő választott ki országos mustrák alkalmával, saját feleségével együtt. (…) De most csordultig telt a pohár; a cárnak jó alkalom kínálkozott arra, hogy menyét alaposan elnáspángolja. Amikor a férj felesége védelmére sietett, neki is alaposan kijutott az atyai ütlegekből (amelyekből máskor is kapott bőven). De a fémbot ütése most a halántékát érte, s a cárevics néhány nap múlva belehalt sérüléseibe és a verés okozta sokkba. A rémült fiatalasszony elvetélt, IV. Iván egyetlen unokája halva jött a világra.”

(forrás: Szvák Gyula: Cárok és kalandorok. Kossuth, 1982, 8.o.)

Kapcsolódó linkek

Előző nap

Következő nap