Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1900. augusztus 14-én ért véget a „boxerlázadás”

A lázadás szervezője az "Igazságot és Békét Teremtő Ököl Társasága" volt.

Az első kínai–japán háború és az elvetélt "száznapos reform" után az országban egyre fokozódott az elégedetlenség egyrészt a Kínát kizsákmányoló és megalázó külföldiekkel, másrészt pedig a külföldiek érdekeit kiszolgáló mandzsu dinasztiával szemben. Az először Észak-Kínában kibontakozó lázongásnak gazdasági okai is voltak: a 19. század végén a külföldiek által szorgalmazott nagy vasútépítések miatt a Nagy-csatorna fuvarosai, hajósai, kikötőinek rakodómunkásai elvesztették munkájukat és megélhetésüket.

Főleg ezeket a nincstelenné vált elemeket szervezte meg az "Igazságot és Békét Teremtő Ököl Társasága" (Yihetuan) nevű titkos csoportosulás – innen a"bokszer" elnevezés.Az idegengyűlölő, fanatikus bokszerek 1900. május 18-án fegyvert fogtak, és az udvar hallgatólagos beleegyezésével bevonultak Pekingbe, ahol európai üzleteket gyújtottak fel, keresztény kínaiakat mészároltak le, és ostrom alá vették a követségi negyedet.

Miután az európai hatalmak hírét vették a véres eseményeknek és a követségi dolgozók mészárlásának, válaszként angol, olasz, német, orosz, francia csapatokat küldtek Kínába. A szövetségesek katonái 1900. június 17-én partra szálltak Tiencsin mellett  és elindultak Pekingbe, hogy leszámoljanak a bokszerekkel. Ce-hszi anyacsászárné ekkor úgy döntött, hogy a felkelők mellé áll, és hadat üzent a külföldi hatalmaknak.

A bokszereknek – akik hittek abban, hogy nem fogja őket a kés és a golyó – és a császári csapatoknak nem sok esélyük volt a jól felszerelt 20 ezer fős nyugati sereg ellen, amely augusztus 14-ére elfoglalta Pekinget, leverte a lázadást, és véres büntetőakciókat szervezett a maradék felkelők ellen (a szövetségesek három napon át fosztogatták a várost).

A császári udvar még idejében elmenekült a fővárosból, s amikor a külföldiek győzelme nyilvánvalóvá vált, békeküldöttséget menesztett hozzájuk. Ce-hszinek és az uralkodóháznak csak egy célja maradt: hatalmon maradni. Így azért cserébe, hogy a külföldiek meghagyják trónjukon a mandzsukat, az udvar követei minden követelésre igent mondtak. 1901. szeptember 7-én aláírták a „bokszerjegyzőkönyvet”, amelynek alapján Kínának hatalmas kártérítést kellett fizetnie a megszálló hatalmaknak.

forrás: Harmat Árpád: Kína újkori története és a boxer lázadás

Kapcsolódó linkek