Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

622. július 16. : Mohamed próféta futása

Ez a nap egyben az iszlám időszámítás kezdete is.
A fiatalon elárvult Mohamedet nagybátyja nevelte fel, akit gyakran elkísért kereskedelmi útjaira, ahol megismerkedett az arabokétól különböző kultúrákkal, több vallási tannal, filozófiával – ezen tapasztalatait fel is használta később az iszlám tanainak kialakításakor.
Gyakran járt a Mekkához közeli Híra-hegyre elmélkedni; s a feljegyzések szerint már 40 éves volt, amikor látomások tudatták vele, hogy feladatai vannak: Gábriel arkangyal meglátogatta, és közölte vele, hogy „fel kell vennie a harcot az arab törzsek hamis bálványai és hazug babonái ellen”. És harcolt: egyre több híve lett a prófétának, akik lelkesen vallották az egyistenhitet. A mekkai hatalmasok, kereskedők számára azonban veszélyes volt ez az ember és tanításai: igyekeztek ottlétüket „ellehetetleníteni”.

A Mekkába érkező kereskedelemben érdekelt törzsek között, a környékbeli falvaknál, népeknél keresett támogatást, eredménytelenül. Majd 620-ban találkozott néhány Medinából ideutazó emberrel. „A források szerint a Mohameddel tárgyaló medinaiak ki is mondják, hogy Medina lakossága „egymást gyűlölő csoportokból áll”, akik között állandó ellenségeskedés dúl, s „talán Allah egységet teremt” Mohamed segítségével.

A történelmi hagyomány szerint a medinaiakkal a tárgyalás 620 körül kezdődött, és a 622-ben bekövetkező hidzsrával, a Próféta Medinába való átköltözésével és véget. A hidzsra (nem „futás”, ahogy gyakran fordítják, hanem saját törzsének elhagyása, és egy új közösséghez való csatlakozás!) zárja le az iszlám kialakulásának mekkai szakaszát.”

(forrás: Simon Róbert: Iszlám kulturális lexikon. Corvina, 2009, 293-298.o.)

A medinai esztendőkben épült egységes művé a „Korán". Az iszlám szent könyve, melynek tanításait a muszlimok szerint Mohamed kapta Gabriel arkangyal közvetítésével Allahtól.

Mivel Mohamed írástudatlan volt, ezért íródeákja Zajd ibn Thábit jegyezte le Mohamed kijelentéseit és tanításait pálmalevelekre. Ezek képezik a Korán alapját, melyeket Mohamed halála után rendszereztek, végső formáját e szent könyv Othmán kalifa uralkodása idején, 650-656 körül nyerte el. A művet fejezetekre, azaz 114 szúrára osztották, a szúrákat pedig versekre.

Mohamed kialakított egy új holdnaptárat is; ezt, illetve az új arab időszámítást Omár (634-644) kalifa vezette be. Az időszámítás kezdetét a Próféta életének legfontosabb időpontjához kötötték: a mi időszámításunk szerint 622. július 16-a, vagyis a hidzsra napja volt. Ez a nap lett az iszlám holdnaptára szerint Moharrem hó 1. napja.

(forrás: Mohamed élete)

Kapcsolódó linkek