Évfordulók, események

IX. Lajos uralkodása alatt Franciaország Európa vezető nagyhatalma volt, mind katonai, mind gazdasági, mind kulturális szempontból: ekkor alapították meg a Sorbonne-t, ekkor épült fel a Sainte-Chapelle és a király udvarában gyakran megfordult Aquinói Szent Tamás is.

Lajost már sokan életében szentként tisztelték, és a többi uralkodó is elismerte kivételes helyzetét, amikor vitás ügyeik rendezésére őt kérték fel. Már fiatalon nagy kegyességről tett tanúbizonyságot: egyszerűen öltözködött, gyakran juttatott adományokat az ispotályoknak, sőt előfordult, hogy maga mosta meg a szegények és betegek lábát.

IX. Lajos 1244 decemberében határozta el, hogy a keresztet magára öltve a Szentföld felszabadítására indul. A hadjárat ígéretesen indult. Damietta katonailag erős városát és kikötőjét június 6-án sikerült bevennie, majd továbbnyomult, de a felduzzadt vizű Nílus több hónapra megállította. Hadserege azonban már teljesen kimerült, a táborban pestis dühöngött. A király, aki maga is megbetegedett kiadta a parancsot a visszavonulásra. Az egyiptomiak zaklatták a menekülő harcosokat, és fogságba is ejtették őket. A királyt nagy váltságdíj ellenében engedték szabadon.

Hazatérve Lajos átszervezte királysága közigazgatását. A király tisztségviselőinek tilos volt kocsmába járni, és szerencsejátékokat játszani; üzleti tevékenységet,csak az uralkodó beleegyezésével folytathattak. A prostitúciót, a perdöntő párbajt is betiltotta. Komoly büntetéseket szabott ki a pénzhamisításra, stabilizálta országa pénzét, és kötelezővé tette a királyi érmék használatát. Még mielőtt az egyház döntött volna, az emberek már szentként tisztelték Lajost, és a sírjához jártak imádkozni.

VIII. Bonifác pápa avatta szentté 1297-ben. IX. Lajos az egyetlen olyan francia király, akit a római katolikus egyház a szentjei között tart számon.