Közérdekű adatok

Közadatkereső

AJÁNLÓ

Tinisarok
	Király Anikó: Semmi pánik! Diósvámhatár polgármestere, Ortoczki Gerzson rendkívül babonás. Minden szám, amelyben a 13-as szerepel, vészfelhőkkel közelít a polgármester felé, márpedig egy napon Terike, a titkárnője közli vele, a halálozások és a születések okán 2002. december 13-án, pénteken, Diósvámhatár népessége elérte a 1313-at. Ezt a „tragédiát” nem sokáig tudja sem elviselni, sem pedig feldolgozni Gerzson, így aztán három évvel később, péntek, 13-án örökre lehunyja a szemét. Utolsó szavaival azonban még sokáig meghatározza a születendő gyermekek sorsát: „balszerencsés minden gyerek, aki 13-án születik”. A polgármester halálának a napján, ezzel a stigmával, négy gyermek, Lea, Andris, Gabi és Dani jön a világra. Őket nevezi el a közösség „balszerencsés babáknak”. Ez a „bélyeg” a későbbiekben meghatározza a kamaszok mindennapjait...
	Mucha Dorka: Nincs idő Lili épp a gimit kezdi, és nem találja a helyét. Jobban érzi magát könyvek között, és magabiztosabban jár VIII. Henrik udvarában, mint az iskola folyosóján. Már éppen kezdene beletörődni ebbe, amikor úgy tűnik, hogy lovagok mégis léteznek, sőt az egyik épp őt akarja. Áron ugyan meghódítja a szívét, de ahogy telik az idő, mintha álmai lovagja inkább börtönőrnek tűnne, és Lili lassan már azt sem tudja eldönteni, hogy meddig tart a szerető féltés, és hol kezdődik az, ami már nem normális… Lili naplójában nem csak egy kamasz kérdései keresik a párkapcsolatok és a felnőtt élet válaszait. A lány próbálja visszaszerezni az uralmat a saját élete fölött - és közben nagyon sok olyan fontos dologgal szembesül, amiket talán jobb, hogy már most megtanul. Egy életre.
	Reeve, Philip: Setét puszta Negyedik, záró részéhez érkezett Philip Reeve ifjúsági fantasyja. A most megjelenő folytatás a Guruló városok korának 1026. évében játszódik. Tomnak sikerült felkutatni a lányát, Wrent, viszont elszakadt a feleségétől. Ő is csak komoly sérülésekkel élte túl a legutóbbi kalandot, Csombormenta professzor felszívódott, s az Anchorage városát eláruló Hesternek is nyoma veszett, talán meg is halt. Tom és Wren ismét a Madarak Úját járja, vagyis légi kereskedők. Mivel a mozgó városok és a Zöld Vihar között tűzszünet köttetett, az élet a kereskedők számára is nyugalmasabb. Persze Tom továbbra is Hestert akarja felkutatni, míg Wren szerelme, Teó után vágyakozik. Milyen újabb veszélyes kalandok várnak Tomra és Wrenre a romos, mérgekkel és radioaktív sugárzással teli Londonban? Vajon meghalt Hester, vagy még életben van? S ki láthatja meg közülük az új világot? A sorozat további kötetei könyvtárunkban >>
Ismeretterjesztő és szakirodalom
	A politika reprezentációja a kortárs könnyűzenében A zene és a politika kapcsolata évezredes múltra tekint vissza az európai civilizációban - olvashatjuk a Botos Máté történész, politológus által szerkesztett kötet előszavában. Nemcsak a politika használta azonban mindig is a zenét, hanem a zene is felhasználta a szöveget vagy a dallamvilágot arra a célja, hogy explicit vagy kevésbé nyilvánvaló módon állást foglaljon különböző politikai kérdésekben. Számos példát lehetne erre hozni világszerte és Magyarországon, s ilyen témákat boncolgat jelent kötet is.
	Kohl, Helmut: Aggodalom Európáért Szenvedélyes hangvételű esszéjében az Európai Unió legnagyobb építőmestereinek egyike kiáll mindannyiunk Európájáért. Helmut Kohl meggyőzően érvel a mellett, hogy Európa miért tekintendő ma is a béke és szabadság nélkülözhetetlen biztosítékának. Egyúttal aggodalmát fejezi ki az európai egyesüléssel és a közös jövőnkkel kapcsolatosan. Közérthetően fogalmazott, személyes hangvételű könyvében a volt kancellár elmeséli az egyesülés alaptörténeteit: hogyan született meg az európai eszme, milyen nagy utat tett meg Európa 1945-től napjainkig, valamint miért volt és marad létfontosságú a közös valuta, az euró bevezetése. Kitér az Euro 1999-es bevezetését követő hibákra, elítéli azt a rövidlátást, amely az ezredforduló óta az európai eszme körüli diskurzust övezi, és sorra veszi a téves politikai döntések Európa határain messze túlnyúló következményeit.
	Krivarics Ditta: Régiből újat - Bútorfelújítás mindenkinek Azoknak ajánlható a kötet, akikben van elég fantázia, lelkesedés, kézügyesség és szorgalom ahhoz, hogy sokszor elsőre csak lomnak tűnő használt bútorokat, egy kis munkával újszerűvé, gyönyörűvé, egyedivé varázsoljanak. Az első fejezetből az derül ki, hogy milyen szempontok alapján válasszuk ki a felújítandó bútort; itt esik szó a kiszemelt darab állapotfelméréséről és arról a döntésről, hogy lefessük-e vagy sem. A folytatásban a szerző felsorolja a munkához szükséges anyagokat és eszközöket, majd konkrét példák kapcsán lépésről lépésre leírja a bútorok átalakításának folyamatát, műhelytitkait. Az utolsó rész lakberendezési tanácsokat tartalmaz.
	Langheineken, Jutta: Növénytársítások a biokertben A bencés rendi nővérek évszázados kertészeti hagyományainak őrzője és művelője Christa nővér, aki a fuldai apátság kertjét gondozza nagy odaadással, és egy speciális eljárással, a vegyeskultúrás termesztési módszerrel. Ezt mutatja be részletesen könyvében, számos remek tanáccsal látva el az érdeklődő hobbikertészeket. A módszer alapjainak áttekintése után rámutat annak előnyeire, ír alkalmazásáról sorokban és ágyásokban, majd olyan kérdésköröket tárgyal, mint az ágyások kialakítása, a növénytársítások kialakítása, a virágok és gyógynövények összeültetése, a különféle bevált növénytársítások, a vegyeskultúra a gyümölcsösben, az összeférhetetlenség, a vegyeskultúrás kertben végzendő szezonális kertészeti munkák, illetve a természetes növényvédelem.
	McKee, Robert: Story Egy igazi filmtudományi klasszikus, Robert McKee a forgatókönyvírással kapcsolatos minden lényeges elméleti ismeretet és gyakorlati fogást összegző és bemutató kötete kerülhet most magyarul a téma iránt mélyebben érdeklődő hazai közönség kezébe. A bevezetőt követő első rész rögtön egy kiemelkedően fontos témára világít rá: arra, hogy semmi nem fontosabb, mint hogy az alkotó hiteles történetmesélő legyen, s nem mellesleg "jó története jól meséljen el". Hogy miként? Nos, erre választ tartogat a mű további része, amelyben részletesen szó esik a történet elemeiről (a szerkezet spektruma, viszonya a környezethez, műfajhoz, szereplőkhöz és jelentéshez), valamint a történet szerkezeti alapelveiről (alapanyaga, kiváltó incidens, felvonásszerkezet, jelenet és jelenetelemzés, kompozíció, krízis, tetőpont és lezárás).
	Silva, Kim da: Kineziológia - Öngyógyítás-gyógyítás - A diszlexiától az allergiáig A stressz elsősorban a nyugati civilizációban élő ember problémája, kiváltója pedig végső soron egy kulturális szokás, amely a negatív érzések és vágyak elfojtására ösztönöz, s amelynek egyenes következményei a szorongás és félelem, az önvád, a szerepjáték, továbbá az ezekből eredő testi bajok. A problémakör kezelésére az alternatív gyógyászaton belül leginkább a kineziológia alkalmas, amely módszer képes megtalálni és oldani a fentiek miatt kialakult energiaelakadásokat. A szerzőpáros az ezzel kapcsolatos alapismereteket foglalja össze, valamint bevezet az öngyógyító kineziológia alapjaiba. Az első részben az alapfogalmakat, a kineziológia rövid történetét és főbb irányzatait tekinti át. Az öngyógyítással foglalkozó részen belül olvashatunk a mudrákról, az egyedül is végezhető gyakorlatokról, a kineziológia háttérfilozófiájáról és jótékony hatásairól, alkalmazási területeiről. A szerző művei könyvtárunkban >>
	Szunyogh Szabolcs: Zsidó nők Van-e zsidó nőiség, és ha igen, miképp reagál arra a környezet? Van-e zsidó női démon? Felhasználható-e a női vonzerő egyéni céljainkért vagy a közösség érdekében? Mit sugall a zsidó nők életpéldája? Segítette-e vagy éppen ellenkezőleg: megnehezítette a nők sikerét zsidóságuk a tudomány, a film, a költészet, a zene, a színház, a sport, a politika, a festészet, a popzene vagy az üzlet világában? A világkultúra nagyon sokat kapott a zsidóságtól: az egyistenhitet, a Bibliát, a szeretet vallását, a teljesítmények tiszteletét és a semmit sem tisztelő humort - de mit kapott a világ a zsidó nőtől? A Jákób csillagai és a Magyar menóra szerzője legújabb könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ. A szerző művei könyvtárunkban >>
	Wentz, Izabella: Hasimoto-betegség - Pajzsmirigybetegek kézikönyve a gyökeres életmódváltáshoz Az ún. Hasimoto-betegséggel, vagyis a pajzsmirigy krónikus és fájdalommentes gyulladásához és végeredményben pusztulásához vezető autoimmun betegséggel foglalkozik a szerzőpáros kézikönyve. Nem orvosi szakkönyvről van szó, hanem olyan tanácsadó kötetről, mely elsősorban életmódtanácsokat ad a témában. A kötet szerzőpárosa maga is érintett a témában. Kézikönyvében bemutatják, mit tudunk napjainkban a Hasimoto-betegségről, valamint általában az autoimmun kórképekről, majd összefoglalja a pajzsmiriggyel kapcsolatos alapvető ismereteket, a lehetséges okokat, a főbb tüneteket, következményeket. A harmadik részben felvátolják a „gyógyulás útját”, saját étrendtanácsaikat, a legfontosabb táplálékkiegészítőket, a különböző teszteket és vizsgálatokat.
	Withers, Sara: A gyöngyfűzés technikáinak enciklopédiája A gyöngyfűzés fortélyaiba vezet be alapfoktól egészen haladó szintig a szerzőpáros remek kötete, amelyben egyszerű, logikus szöveg, és szemléletes fényképek segítségével tanulmányozhatjuk ennek metodikáját. A munkához szükséges alapanyagok és segédeszközök felsorolása után az egyes gyöngyfűzési technikákkal ismerkedhetünk meg: a gyöngyhímzéssel, -fűzéssel, csomózással, a dróttal való fűzéssel, valamint a gyöngyszövéssel kerettel és keret nélkül. Az egyes - nem mellesleg különleges és nagyon ízléses - ékszerek készítési folyamatát fázisonként tanulmányozhatjuk a kötet segítségével.
Mentálhigiéné, lélektan, pszichológia
	Feldmár András: Személyes és személytelen A Kanadában élő magyar származású matematikusnak és pszichoterapeutának, Feldmár Andrásnak, a kendőzetlen szókimondás, a dolgok néven nevezése mindig is „lételeme” volt, akárha írásban, akárha szóban foglalta össze mondandóját. Jelen kötetében is meghatározó ez a megalkuvások nélküli őszinteség, amely egyszerre provokatív ugyanakkor inspiráló. Önéletrajzi jellegű epizódok, visszaemlékezések, a terápiák során összegzett tapasztalatok adják az írások fő vonulatát, ezekre épül fel a szerző legújabb munkája. Egy tehetséges, szélsőségektől sem mentes, a hitelesség kedvéért szinte a kíméletlenségig elmenő személyiség enged betekintést belső világába, gondolataiba és érzelmeibe úgy, hogy közben általános érvényűvé „avatja” megállapításait. A szerző művei könyvtárunkban >>
	Holiday, Ryan: Sztoikus nyugalmat a mindennapokra! Sztoikusnak lenni a 21. században egészen mást jelent, mint a nagy hatású filozófiai irányzat megszületése idején az ókori Görögországban és Rómában. Vagy mégsem? Ryan Holiday új könyve 365 oldalról járja körbe a kérdést a legnevesebb sztoikus bölcsek fennmaradt intelmeiből szemezgetve. A szerző rövid, elgondolkodtató magyarázatokkal egészíti ki Epiktétosz előadásait, Seneca leveleit és Marcus Aurelius híres elmélkedéseit, amelyek a 21. század olvasói számára is frissek és hasznosak lehetnek, nem beszélve a modern sztoicizmus praktikus, a mindennapi életben is megtérülő gyakorlatairól. A Sztoikus nyugalmat a mindennapokra! című kötet mindenkihez közelebb hozza az egyik legnagyobb hatású, ókori filozófia kiváló mestereinek gondolatait.
Szociológia, társadalomtudomány
	A halál életkérdés - Beszélgetések Bíró Eszterrel, a Magyar Hospice Alapítvány pszichológusával A kötet Bíró Eszter és Bérczes Tibor kötetlen, bensőséges és rendkívül emberi beszélgetését tartalmazza a rákbetegeket ápolók, segítők munkájáról. Bíró Eszter 17 éve dolgozik az óbudai hospice ház szakpszichológusaként, ezért pontosan tudja, hogy miféle kérdések foglalkoztatják a haldoklókat és azt is sokszor érzékeli, hogy az életből eltávozók gyakorta nem merik ezeket a kérdéseket feltenni talán még önmaguknak sem. Bérczes Tibor újságíró őt kérdezi munkájáról és arról, miként lehet felkészíteni a méltóságteljes halálra azokat a betegeket, akik a hospice ház egészségügyi szakembereinek, segítőinek „felügyelete” alatt élik utolsó napjaikat.
	Vírus után a világ Milyen világ vár ránk a koronavírus-járvány után? Milyen gazdasági, politikai és társadalmi változásokat hozott a Covid-19? Hogyan befolyásolta személyes életünket és kapcsolatainkat a bezártság, a távolságtartás? Hogyan jutottunk idáig? És mit tehetünk azért, hogy csökkentsük egy hasonló világjárvány bekövetkeztét? Vélhetően sokakat foglalkoztatnak napjainkban ezek a kérdések, s így voltak ezzel jelen kötet összeállítói, Kőrössi P. József és Zámbó Kristóf is. Épp ezért megkeresték különböző szakterületek elismert képviselőit: gazdasági szakembereket, politológusokat, politikusokat, filozófusokat, természettudósokat, történészeket, írókat, egyházi embereket, hogy osszák meg a koronavírus-járvánnyal és következményeivel kapcsolatos gondolataikat.
Pedagógia
	Lukács Józsefné: A részképességek játékos fejlesztése az óvodában – Tavasz A címben megjelölt témakört – a részképességek óvodai fejlesztésének módszerét – mutatja be és bontja ki kötetében az óvodapedagógus szerző, előző, a téli hónapokhoz igazodó kötete folytatásaként. Elsőként a márciushoz – március 15.-he és a Víz Világnapjához – ajánlott fejlesztő játékok ismertetése található meg a kötetben, aszerint csoportosítva, hogy mely játékok fejlesztik a mozgást, az egyensúlyozást, a finommotorikát, a testsémát, a térbeli tájékozódást, a vizuális és az auditív észlelést, a taktilis érzékelést, a keresztcsatornákat, az időészlelést, a figyelmet és az emlékezetet.
Irodalomtudomány
	Gróh Gáspár: Szabó Dezső A Magyar Művészeti Akadémia utóbbi időkben megjelent kiadványai egy jól kivehető koncepció mentén készülnek: a két világháború közti magyar szellemi élet évtizedek óta elhallgatott, vagy negatív hősként bemutatott, ellentmondásos, ámbár nagyhatású alakjait, szerzőit állítani új megvilágításba a források és a szakirodalom újraértékelésével. Szabó Dezső Elsodort falu című regénye kétségkívül a húszas-harmincas évek ifjúságára talán a legnagyobb hatást gyakorolta Szekfű Gyula Három nemzedéke mellett, ugyanakkor Szabó Dezső nem tekinthető a Horthy-korszak ideológusának.
	Rózsássy Barbara: Füveskerti költők Füveskerti költők néven tartja számon az irodalomtörténet az 1950-es évek elején, az ÁVH váci politikai börtönében raboskodó lírikusokat: Béri Gézát, Gérecz Attilát, Kárpáti Kamilt, Szathmáry Györgyöt, Tollas Tibort és Tóth Bálintot. A koholt vádakkal elítéltek rabsorsa 1954-től némileg enyhült, így ebédidőben vagy munkavégzés után a börtönudvar egy füves szegletében összeülhettek, versekről, fordításról eszmét cserélni – innen származik a csoport füveskertiek elnevezése. E kitűnő, ám évtizedekig nyilvánossághoz nem jutó költők munkái először 1995-ben kaptak szélesebb publicitást, amikor Kárpáti Kamil jóvoltából megjelent a Füveskert 1954-1995 című antológia. Már ekkor világossá vált, hogy a hat költő munkássága nem egyszerűen „börtönköltészet”, hanem az ’50-es évek magyar lírájának élvonalába tartozó életműrészek együttese.
	Thimár Attila: Képek költői - költői képek A katolikus egyetem oktatója érdekes, új szempontból vizsgálja a 18-19. század fordulójának, 19. század első felének magyar irodalmát. E korszakot a vizuális élmény befogadásának, szó és kép viszonyának fordulójaként értelmezi. Mit láthattak reformkori költőink az őket körülvevő valóságból: tárgyakból, fényekből, emberekből, képekből? Miként formálták ezt a sok vizuális tapasztalatot verssé? Milyen lehet a viszony ezen két érzékelési és kifejezési tartomány, a látvány és a szóban megformált világ között?
Történelem
	Crowley, Roger: Az Elátkozott torony - Akkó eleste és a keresztes háborúk vége A 13. század végére a szentföldi keresztény seregeknek jóformán egyetlen komoly erőssége maradt, a mai Izrael területén, Haifától északra fekvő Akkó vára. Az Egyiptom területén létrejött Mameluk Birodalom a dzsihád gondolatától ösztökélve az egész Szentföldet meg akarta hódítani, ezért al-Asraf Halíl szultán 1291 tavaszán, százezres sereg élén megindult Akkó ostromára. A városba szorultak sokasága a hatalmas túlerő láttán hajóval próbált menekülni a Földközi-tengeren, ugyanakkor az erődben mintegy tízezer lovag maradt, hogy az utolsó emberig védjék Akkót. Az ostromlók alagutat vájtak az erőd alá, amely hamarosan összeomlott, maga alá temetve a keresztény katonákat. A győztes mamelukok még az erőd maradékát is lerombolták, ezzel véget ért a keresztes háborúk kora. Roger Crowley, az angol nyelvterületen igen népszerű történelmi ismeretterjesztő író szinte napról napra, krónikaszerűen idézi föl az ostrom megrázó históriáját.
	Kalder, Daniel: A pokoli könyvtár Keservesen szórakoztató utazás a huszadik század diktátorirodalmába, melyből kiderül, hogy a könyvek néha ártani is tudnak az emberiségnek. A diktátorok már a Római Birodalom idején is írogattak, a huszadik században azonban soha nem látott mennyiségben és példányszámban robbant ki belőlük az üres szóáradat a (néha szó szerint) rabul ejtett közönségre. A műfaj titánjai – többek között Hitler, Sztálin, Mussolini, Homeini és Mao – elméleti munkákat, eszmei kiáltványokat, verseket, emlékiratokat, sőt, esetenként romantikus regényeket írtak, megalkotva ezzel a diktátorirodalom agyzsibbasztó hagyományát. Hogyan vált az irodalomtermelés a rezsimek működtetésének fontos részévé? Mit árulnak el ezen alkotások a diktátorok lelkivilágáról? És hogyan okozhat az írás és az olvasás maradandó károkat?
tovább (Gyermekkönyvtár) >>