NEGYVENÖT ÉVE: 1975. június 13-án felavatták a Felszabadulási emlékművet
A szabadság szobra is
"Ez jelképezi nemcsak a szabadságot, de azt is, hogy ezen a felszabadított földön, az egykori Dunapentelén is élni tudott a nép a szabadsággal. És ennek a szabad életnek egyik gyöngyszeme a mi első szocilalista városunk, Dunaújváros. Ezt jelképezi a galambfelhő, száznál is több galamb, amely a tartóoszlop közül a magasba tör."
A fennállásának 25. évfordulóját ünneplő Dunaújvárosban, a Lenin téren, a tanácsház mellett felállított, impozáns emlékmű, 16 méter magas acélrúd, amely körül 150 repdeső galamb jelképezi a felszabadulást. A krómacél, hegesztett emlékművet, Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész készítette. A szobor kompozíciójának megfelelő speciális alakú, beton alapot Baranyi Ferenc, a Dunaújvárosi Tervező Iroda mérnöke tervezte meg, és a 26. Építőipari Vállalat dolgozói készítették el.
Készül a felszabadulási emlékmű=Dunaújvárosi Hírlap, 1975.05.20., 3. o.
Avatóünnepség
A bensőséges hangulatú ünnepségen megjelent Takács Imre, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkára, Sárosi József, a városi pártbizottság első titkára és Sófalvi István, a városi tanács elnöke. Az alkotát Závodi Imre, a Fejér megyei Tanács elnöke avatta fel.:
"Felszabadulásunk harmincadik évében és Dunaújváros alapításának huszonötödik évfordulóján emlékművet avatunk. Akik ma itt a város falai közt élnek, s valamennyien, akik ma itt az avató ünnepségen összegyűltünk, tudjuk és átérezzük, hogy a felszabadulás és a város alapítása szorosan összetartozik, elválaszthatatlan egymástól. ... Felszabadulási emlékművet avatunk. Azon a helyen, ahol a felszabadító harcok idején nem volt emberi település - mondotta. - Az itt felépült város szocialista rendszerünk szülötte. És szülötte a békének is; a társadalmi haladás, az alkotás, a közösségi érzés és az összefogás szimbóluma. Ez az emlékmű a tisztelet és hála jelképe is.”
G. I.: Felavatták az emlékművet=Dunaújvárosi Hírlap, 1975.06.13., 4.o.
_
Galambok. Béke. Békét! - a szoborkompozícióról
„Hogy dekoratív térplasztika is betölthet emlékmű-feladatokat, arra Kiss István Dunaújvárosban felállított Béke című munkája a példa, amely azáltal fejez ki eszmei tartalmat, hogy egy társadalmilag kialakult jelentés képi jelét: a békét szimbolizáló felszárnyaló galambok közismert motívumát hasznosítja. A művész tulajdonképpen 1968-ban, egy azóta külföldre került kisplasztikán munkálta ki ezt a sajátos, a méretekés a motívumok megfelelő alakításával külső és belső terek díszítésére egyaránt alkalmas dekoratív
alakzatot, amelyből az évek során a közép- és nagyméretű szobrok egész ciklusát hozta létre, hol Galambok, hol Béke, hol pedig Békét! címmel. A dunaújvárosi kompozíció 16 méter magas, s amellett, hogy a város felszabadulását, 1945 utáni építőmunkáját jelképezi, mint egy rendkívül heterogén épületrendszer központi motívuma, térrendező szerepet is betölt. Konstrukciója igen szellemes: egy képzelt tengely körül lebegő, három fölfelé csavarodó galambrajból áll, amelyek egy spirális kiképzésű betonalapból szökkennek elő, hogy legfelül madárfelhővé terebélyesedjenek. „Valami sajátos lebegés, szinte romantikusan festői kép ez, a szigorú rendű rajokban röpülő galambok maguknak teret hasító együttese, amelyben minden test, szárny találkozik és elszakad egymástól, amelyben minden egyed a nagy egész része logikus rendben... Az örök változás, a szaporodó emberiség, a semmiből feltört élet példája, ha úgy tetszik - a jelkép magyarázatául” - jellemzi a szobrot Koczogh Ákos.”
Tasnádi Gábor: Kiss István. Budapest: Képzőművészeti Alap, 1982., 47-48.o.
1992 - A galambok "elrepültek"
A közgyűlés 2/1992 (I.14.) KH. számú határozata a város közterületein található műalkotások elhelyezését felülvizsgálva elrendeli, hogy Kiss István Felszabadulási emlékművét áthelyezés nélkül el kell bontani. Határidő: 1992. július 31.
„A Galambok felszabadulási emlékműnek készült már a hetvenes években. Nem volt az rossz, szerkezeti problémák miatt bontották le, leestek a galambok, féltek, hogy valaki fejére esik a béke." - Pálfalvi János grafikusművész.
Szente Tünde: A szocreál, mint érték=Dunaújvárosi Hírlap, 2013.10.11., 13. o.
... és egy kis ízelítő az októberben bemutatásra kerülő Médiatárunkból
Médiatár - szerkesztés alatt!
A médiatárban a helyi televízió 1985-2004 közötti digitalizált műsorai lesznek elérhetőek. Bemutatását - az Országos Könyvtári Napok keretében - októberre tervezzük a Dunaújvárosi Televízió bemutatja...1985 címmel a városi televíziózás kezdeteit Eördögh Bertalan, a dunaújvárosi televízió első főszerkesztője és munkatársai elevenítik fel.
Kapcsolódó linkek
