1954. június 16-án nyitották meg a Szalki-szigeti kikötőt

„...merengenek mozdulatlanul a hosszú nyakú daruk.”... Másnap az első érccel rakott uszályt, a „Kraszna” nevű hajó állította be az I. számú uszályállásra. "Negyven mázsát emel egy fogásra a nagydaru csilléje. Hét műszak alatt rakják ki a száz vagonos uszályt." Magyar Filmhíradó 1951-ből és 1954-ből.

„A termelés 1954. június 16-án indult meg a Meszhart Magyar-Szovjet Hajózási Vegyesvállalat kezelésében, mint Országos Közforgalmú Kikötő. Az első érccel rakott uszályt, a „Kraszna” nevű hajó állította be az I. számú uszályállásra.”

A kikötő építése - Fortepan.hu A kikötő a '70-es években A kikötő az '50-es években -

...és befutott az első hajó

"A nagy Duna-ág sztálinvárosi kanyarjánál újabb létesítménnyel gazdagodott az ország. Elkészült a Vasmű dunai kikötője. Június 17-én érkezett az első vasércszállítmány, azóta nap mint nap megrakott uszályok hozzák a nyersanyagot a Szovjetunióból az örökké éhes óriáskohó számára. Negyven mázsát emel egy fogásra a nagydaru csilléje. Hét műszak alatt rakják ki a száz vagonos uszályt. A Fekete-tengerről érkező vontatóknak nem kell már a csepeli szabadkikötőbe hajózni a szovjet vasércet. Száznegyvennégy kilométerrel rövidült az érc útja. Gyorsabb és olcsóbb lett a szállítás." (Filmhíradó, 1954. júlus)

Az építkezés elkezdődött - 1951

"... építik a part védelmére szolgáló vasbetonszekrényeket. ... Az egri Dobó Gimnázium DISZ-brigádja hidraulikus emelőkkel mozdítja el helyéről a parton épített vasbetonszekrényt. Méltóságteljes mozgással indul a partról az óriási vasbetontest, hogy elfoglalja őrhelyét a folyam medrében. Ezek a keszonok képezik alapját a Dunai Vasmű kikötőjének." (Filmhíradó, 1951)

A dunapentelei Szalki-szigeten létesítendő kikötő helyét 1950. március 6-án, a Közlekedési és Postaügyi Minisztériumban tartott értekezleten jelölték ki, elvetve ezzel a Kisapostagi-szigeten, és a Kisapostag alatti Duna folyami szakaszán is építendő területeket. A talajmunkálatok 1951. november 21-én kezdődtek meg. Az építkezés együtt járt a partfal, valamint egyéb építészeti – közutak, trafóház, hajóállomás , igazgatósági épület, (amelybe később a Vörös Október Férfiruhagyár költözött) – építésével is.

A kikötő üzemeltetése

1957. április 1-jén kormányhatározat alapján a Mahart üzemeltetéséből a vasműhöz csatolták, és vált ezzel ipari kikötővé, Dunai Vasmű Érckikötő néven. 1961. január elsején a kikötőt két részre (termelői részre, amely a Rakodási Üzemhez-, valamint karbantartó részre, amely pedig a Gépészeti Üzemhez került) bontották, a vasmű szerkezeti átalakítása miatt. Egy későbbi, 1973-as ismételt átszervezés miatt, amely a Szállító Gyáregységet érintette, a karbantartás ismét a kikötőhöz került.

1982. január elsejével a kikötő önálló üzem lett. 1991. március elsejével a Dunaferr Acélművek Kft. szervezeti körébe tartozott. Gazdasági társasággá való szervezését ugyanebben az évben kezdték meg, majd 1992. december elsején létrejött a Dunaferr Kikötő Kft ., a Dunaferr Rt. és a Dunaferr Acélművek Kft. együttes alapításával. Fontos állomás a kikötő történetében 2001. amikor is a Dunaferr Portolan Kft. hajóvásárlással belépett a tulajdonosi körbe. Az Acélművek Dunaferr Rt.-vel való, 2003-as egybeolvadása után, mint tulajdonos megszűnt. 2007. szeptember 30-án – tulajdonosi döntés alapján – a Dunaferr Kikötő Kft. beolvadt a Dunaferr Portolan Kft.-be. Integrálták a Dunaferr Kikötő Kft.-t és Dunaferr Logisztikai Kft.-t. Az új társaság feladata az anyavállalat logisztikai feladatainak ellátása, irányítása, a közúti, vasúti, vízi szállításainak teljes körű ellátása. Az ISD Dunaferr-csoport tagjává a kikötő 2008-ban vált.