1985. május 14-én megnyílt a Lóri madárpark

Az országban egyedülálló madárpark nyílt. Az egyik szép, nagytestű indiai hattyúlúdat Gerzsonnak hívták. A több mint kétszáz madár mellett évekkel később egy kis medve is szaladgált az udvaron és tervben volt egy csimpánz is. A dolmányos Lóri Indonéziából, az országban csak itt volt látható.

Május 14-én, kedden hivatalosan is megnyitották Móricz Sándor és családjának Lóri madárparkját az Óvárosban, a Szórád Márton Általános Iskola mögötti telken. A megnyitón az ország valamennyi állatkertjének igazgatója részt vett. „Örömmel fogadtuk Móriczék ötletét – mondja dr. Fülöp István a Magyar Állatkertek Országos Szövetségének elnöke – és bízunk abban, hogy többen is követik az országban egyedülálló kezdeményezést.” Egyedülálló, mert az országban ilyen sokfajta madár egy helyen sehol sem látható. „Nagy fába vágták a fejszéjüket, de remélhetőleg megéri a munka, a fiatalok kedvet kapnak, megszeretik az állatokat, és talán a természethez is közelebb kerülnek egy kicsit – mondta Kiss László, a Díszmadártenyésztők Országos Egyesülete helyi csoportjának elnöke.”

Dunaújvárosi Hírlap, 1985. május 17., 8.o.

A szépen parkosított kertben a nyolcvan kisebb-nagyobb madárházat Móricz Sándor építette, ahol több mint ötven fajta, összesen mintegy kétszázötven példány él. A földkerekség szinte minden tájáról származó madarak között a legszínpompásabbak és a legharsányabbak a dél-amerikai, ausztráliai, indiai, indonéziai és afrikai papagájok. Érdekességnek számítanak az amazon- és örvöspapagájok, remete papagáj, pézsmakacsák, tőkés és mandarin récék, főnixmadarak, fácánok, indiai hattyúk, és a fekete hattyú is. Az állatkertek szövetsége szakmai tanácsok mellett, állatokat is adott: egerészölyvet, gyöngy- és macskabaglyot, bütykös hattyút, pávát.

Dunaújvárosi Hírlap, 1985. május 3., 5.o. és Fejér Megyei Hírlap, 1985. június 1.

 

 

 

 

 


 



Üzleti vállalkozásnak indult, és egy nagy szenvedély lett belőle. A miniállatkert nem csupán a család hobbija, jóval több lett annál: az itt lakóknak szórakozás, a gyerekeknek hasznos ismeretgyűjtési lehetőség, a város pedig egy idegenforgalmi látványossággal bővült. A terveik között szerepelt ragadozó madarak beszerzése és egy csimpánz is. Évekkel később egy kis medve is a lakójuk volt. 1992-ben az önkormányzat a Vidám Parkban ajánlott fel számukra egy új területet, amelyet nem fogadtak el, és még ebben az évben elkezdték a park építését, felújítását. A madárpark a kezdetektől a Magyar Állatkertek Országos Szövetségének rendes tagja volt a '90-es évek elejéig (a megszűnéséig).

Agg Károly: Viziló nincs?=Kurír, 1992. július 29. (Dunaújváros mesél)

Érdekességek a Lóri madárpark életéből:

  • a létrehozás ötlete a díszmadártenyésztéssel foglalkozó, ornitológusnak készülő fiúké volt
  • a dolmányos Lóri Indonéziából, Magyarországon csak itt volt látható
  • a „válogatósabb”, ecsetnyelvű madaraik turmixgépben pépesített mazsolát, mézet, tejet, almát és babapiskótát esznek
  • egy lyukas ketrec miatt a nandáj papagájaik – akik visszatérnek szülőhelyükre - kirepültek, a kirakott étel viszont visszacsalogatta mind a tíz madarat

 

... és egy kis ízelítő az októberben bemutatásra kerülő Médiatárunkból

Médiatár - szerkesztés alatt!

A médiatárban a helyi televízió 1985-2004 közötti digitalizált műsorai lesznek elérhetőek. Bemutatását - az Országos Könyvtári Napok keretében - októberre tervezzük a Dunaújvárosi Televízió bemutatja...1985 címmel a városi televíziózás kezdeteit Eördögh Bertalan, a dunaújvárosi televízió első főszerkesztője  és munkatársai elevenítik fel.