Tóth Jánosné Pro Cultura Intercisae díjas! Gratulálunk!

A Magyar Kultúra Napján, január 22-én a hagyományokhoz híven átadták a Dunaújváros Közgyűlése által alapított Pro Cultura Intercisae díjat. Az idei díjat Tóth Jánosné a Munkásművelődési Központ nyugalmazott intézményvezetője kapta. Nagyon gratulálunk!

Szerda délután az evangélikus templomban tartott ünnepi eseményen fellépett a Magyar Örökség és Budapest Márka díjas Szent Efrém Férfikar, Magyarország egyik legnépszerűbb vokális együttese. Ezen a napon a hagyományokhoz híven átadták a Dunaújváros közgyűlése által alapított Pro Cultura Intercisae Díjat, amely kimagasló teljesítményt nyújtó alkotó- és előadóművészeknek, művészeti közösségeknek adományozható, akik a város kultúrájáért hazai, illetve nemzetközi elismertségéért maradandót alkottak. A díjat Pintér Tamás polgármester adta át, a díjazott közművelődési szakembert köszöntötte Barta Endre humán ügyekért felelős alpolgármester is.

Az idei esztendőben Pro Cultura Intercisae díjat érdemelt Tóth Jánosné,
a Munkásművelődési Központ nyugalmazott intézményvezetője! Gratulálunk!
 

Barta Endre, Pintér Tamás, Tóth Jánosné / Fotó: Miklán Klaudia Barta Endre, Pintér Tamás, Tóth Jánosné / Fotó: Miklán Klaudia

"Tóth Jánosné Végh Mária a Dunai Vasmű Vörösmarty Könyvtárának munkatársaként kezdte pályafutását 1964-ben. A városi és üzemi feladatokat is ellátó könyvtár jó iskola volt: segítő kollégák gondos irányításával a könyvtári szakma különböző területeit megismerhette és eredményesen gyakorolhatta. 1974. változást hozott a város könyvtári életében: összevonták a szakszervezeti Vörösmarty, és a tanácsi József Attila könyvtárakat, szervezetileg pedig a művelődési ház mellé rendelték. Az új könyvtár óriási vonzerővel bírt: igazi, pezsgő könyvtári élet folyt, hatalmas látogatói és olvasói létszámmal. 

Tóth Jánosné és Szabó Zoltánné Tóth Jánosné és Szabó Zoltánné Tóth Jánosné az olvasószolgálati csoport vezetője lett. Szívéhez egész könyvtárosi pályája során ez a munkaterület állt a legközelebb. Az olvasókkal való közvetlen kapcsolat során tudta legjobban kamatoztatni irodalomismeretét, olvasottságát, itt kellett a választ megtalálni a felmerülő, legkülönbözőbb olvasói kérdésekre. Az olvasószolgálat 14 munkatársának munkáját szervezte, irányította. Kollégái elmondása alapján mi sem bizonyította jobban vezetői rátermettségét, mint a reggeli közös kávézások, amikor is felmérte a kollégák aktuális hangulatát és ez alapján döntötte el, hogy aznap kire milyen feladatot bízhat. Ha dorgálnia kellett, még azt is szeretettel tette, halkan szólva a renitensekhez.

A mindennapi munka mellett folyamatosan képezte magát: könyvtár szakos főiskolai oklevelet szerzett, és számtalan szakmai tanfolyamon vett részt. Az ott szerzett ismereteket igyekezett a helyi lehetőségek szerint hasznosítani: így többek között az ő kezdeményezésére indult el a hátrányos helyzetű olvasók könyvtári ellátása. Felkutatták a mozgásukban korlátozott, idős, beteg vagy házhoz kötötteket, és igény szerint havi rendszerességgel házhoz szállították az olvasnivalót. A csökkent látóknak, illetve vakoknak hangos könyveket gyűjtöttek, folyóiratokat járattak. Rendszeresen készítettek könyvajánlásokat, bibliográfiákat. Sok-sok könyvtári rendezvény, szóló irodalmi előadás, író-olvasó találkozó valósult meg a szervezésében: a kortárs magyar irodalom színe-java megfordult a könyvtárban. 1982-ben a könyvtár vezetője lett. A tőle megszokott, magas szinten végezte munkáját. Jó emberismerő, jó kapcsolatteremtő személyiség. 


1986-ban kinevezték a művelődési központ igazgatójának. Tóth Jánosné fő vezetési elve volt: együtt a változó világgal. Ezért mindig törekedett a színes kulturális programkínálatra. Irányítása alatt számtalan művészeti csoport, népművészeti közösség, tárgyalkotó kör, klub, és szakkör működött. Ekkorra tehető többek között az MMK szabadtéri színpadának, valamint a sport-és játékudvarnak az átadása, a Jazz Klub, a Bódy Gábor filmklub elindítása, a Vasas Táncegyüttes is ekkoriban kezdte el a tánc-színházi produkciók bemutatását. 
Tóth Jánosné – vagy ahogyan városszerte ismerik: Tóthné Marika – 1994-es nyugdíjba vonulásáig, mindig lelkiismeretesen, kimagasló szakmai hozzáértéssel végezte közművelődési munkáját."

Forrás: Dunaújváros Online